Szolgáltatás megismertetése a célcsoport körében - Konferencia
1. alkalom 2019. április 17. (12:00 – 18:00)
Az iskola beiskolázási körzete társadalmi összetétele jelentősen megváltozott a rendszerváltozás óta. A fiatal, iskolázott társadalmi csoportok elköltöztek, az idősek alulképzettek maradtak. lgy az iskola tanulóinak jelentős része hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű lett. A tanárok egy része még ma sem érzi feladatának a tanulók motiválását, illetve nem tud a feladattal megbirkózni. A konferenciára az iskola pedagógusai, a város oktatással, neveléssel foglalkozó munkatársai lettek meghívva. Továbbá a végzős tanulókat szerettük volna a továbbtanulásra ösztönözni. A programon 34 fő pedagógus és 36 fő diák vett részt. A rendezvény első órájában Györgyi Dóra a 8.-A.-Z. Megyei Szakszolgálat Sátoraljaújhelyi Tagintézményének klinikai szakpszichológusa ppt-vel kísért előadást tartott a motiváció alapkérdéseivel kapcsolatban. Az általa közölt információkkal az utóbbi időszakban már rengeteget foglalkoztunk. Az általa elmondottak azért voltak újszerűek, mert előadásának fókuszába a pedagógus, szülő szerepét állította. Az önbeteljesítő jóslat, a kegyes hazugság, bizalom, személyes kapcsolat, példaadás fontosságát emelte ki. A második órában Arató Miklósné a nagykállói Sánta Kálmán Szakkórház gerontológiai osztályának főnővére saját életén keresztül mutatta be, hogy a roma közösségben egy fiatal miben találhatja meg a tanuláshoz a kellő motivációt. A roma származású előadó a roma kultúrából kiindulva mutatta be a motiváció nehézségeit. Élvezetesen, hitelesen mutatta be a hagyományos cigány férfi, női szerepeket. A saját életével bizonyította, hogy egy olyan családból, ahol a szülök még a nyolc általánost sem végezték el, el lehet jutni a főiskolára. Az ő gyermekei már természetesen végezték el a főiskolát. Előadása arra ébresztette rá a hallgatóságot, hogy mennyire kevés ismerettel rendelkezünk a cigányságról. A roma tanulókkal kapcsolatos magatartásukat erősen torzítják a sztereotípiák. Igényként merült fel a pedagógusok részéről olyan rendezvények szervezése, ahol a cigány kultúra megismerésére nyílt lehetőség. A két előadás nagyon jó gondolatébresztő volt. A következők során a szakkörvezető tanárok számoltak be arról, hogyan sikerült a tanulókat bevonni a szakkörök munkájába, és fenntartani érdeklődésüket. A kezdeti motiválás valamilyen kedvezmény, jutalom segítségével valósítható meg. (dicséret, szorgalmi jegy stb.) A diákok sajnálják a szabadidejüket feláldozni, nem érdeklődőek, bejáró diákok közlekedési nehézségei stb. A későbbiek során azonban egyre szívesebben vesznek részt a közös munkában. Ebben jelentős szerepet játszik a készségek, képességek fejlődése, a sikerélmény, a diáktársak előtti szereplés lehetősége. Nagyon fontos, hogy valamilyen kézzelfogható eredménye legyen a közös munkának. Azok a szakkörök az igazán sikeresek, ahol meghatározott időközönként valamilyen produktummal mutatkozik be a közösség a tágabb közönség előtt. pl. iskolaújság, kisfilm, kiállítás. Sokat javul a tanár-diák kapcsolat. A tanárok tapasztalata szerint ezek a diákok a szakkörvezető által tanított tantárgyakat is szívesebben tanulják. Javul a programban résztvevők munkamorálja, csökken a magatartási problémák száma. A diákok a motiváció hiánya kapcsán a kilátástalanságra, családi problémákra, más irányú elfoglaltságokra hivatkoztak. Elmondásuk szerint rájuk leginkább Arató Miklósné esélyegyenlőségi szempontokat felsorakoztató előadása volt a legnagyobb hatással.
2. alkalom 2019. október 18. (12:00 – 18:00)
A konferencia apropóját az iskola által már 47. alkalommal szervezett Édes Anyanyelvünk Nyelvhasználati verseny országos Kárpát-medencei döntője adta. A konferencia elején Tiszolci Józsefné igazgató köszöntötte az egybegyűlteket. A későbbiek során Ráczné Gócs Ivett tartott előadást az anyanyelvi nevelésről. Felsorolásra kerültek az anyanyelvi nevelés céljai, tematikái, az új stratégiája, az anyanyelvi nevelés világát meghatározó tényezők, a képzés hatékonyságának javítása és az anyanyelvi nevelés tartalmi megújulásának főbb pontjai. Kispál Józsefné tanár szerint a szűkebb és tágabb közösség, a közösséget alkotó emberek normáiban, értékrendjében végbement változások is befolyásolják, hogy mi történik az iskolában, ezen belül is az anyanyelvi képzésben. A kor sokoldalú, önképzésre alkalmas, megfelelő általános műveltségű, talpraesett, jól kommunikáló embereket kíván. Olyan szakemberekre van szükség, akik nemcsak készek, hanem képesek is a folyamatos tanulásra, akik rendelkeznek azon képességekkel, készségekkel, melyek az életük végéig tartó tanulást lehetővé teszik. E cél megvalósításához nagyban hozzájárulhat az anyanyelvi nevelés tartalmi és módszerbeli megújulása. Géczi István azon az állásponton van, hogy a kor követelményeihez többé-kevésbé alkalmazkodó szülői elvárások, a közösségi tapasztalatok is hatással vannak az iskola életére, az anyanyelvi órán alkalmazott tanulási-tanítási módszerekre. A körülöttünk levő világ értékrendjével együtt változik a fiatalabb nemzedékek érdeklődése, ez is hatással van az anya-nyelvi kultúrára és az anyanyelvi műveltséget közvetítő folyamatra. Az anyanyelvi nevelés céljait, feladatait meghatározza, hogy milyen szerepet tölt be az anyanyelvi műveltség a társadalom és a társadalmat alkotó emberek életében. Törökné Skinti Gabriella meglátása szerint nagyobb hangsúlyt kell helyezni az anyanyelvi nevelést meghatározó szociokulturális környezetre, az anyanyelvi nevelés humán tényezőire: a tanár-diák kommunikációra, a tanár és a tanuló egyéni sajátosságaira. Másképpen érik meg a gyerekek is a változó környezet pozitív és negatív hatásait attól függően, hogy milyen családi hagyományokkal, egyéni sajátosságokkal rendelkeznek, milyen a motiváltságuk. A pszichológiailag nyitott személyiségek nagyobb mértékben képesek önmagukat és másokat elfogadni. Az anyanyelvi nevelés tervezésében meghatározóak az életkori sajátosságok és a nemek közötti különbözőségek is. A tanulók világról való tudását, a tanuláshoz, ezen belül is az anyanyelvhez való viszonyulásukat befolyásolja lakóhelyük is. Kababik Edina tanárnő azon a véleményen van, hogy sok kész információt kapnak a diákok a televízióból vagy a számítógép virtuális világából, ugyanakkor ezekhez képest kevesebb valóságos tapasztalatot szereznek. A korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektetni a gyerekek differenciált anyanyelvi képzésére. Az anyanyelvi kultúrát közvetítő nyelv is változik, és ez a változó nyelvi háttér sincs befolyás nélkül az anyanyelvi nevelés alakulására. A köznyelvi norma, a médianyelv változásai, a regionális nyelwáltozatok, a csoportnyelvek és a nyelvjárások szerepének átértékelődése, a nyelvjárási beszélők számának csökkenése is meghatározza az anyanyelvi nevelés tartalmát és módszereit. Németh Tibor a győri Kazinczy Ferenc gimnázium igazgatója hozzászólása szerint a folyamatosan változó tankönyvpiac kihívásai sem hagyták, hagyják érintetlenül az anyanyelvi nevelés folyamatát. Nagyon megnőtt a tanárok felelőssége a gazdag, sokszínű tankönyvkínálat miatt. Azok járnak el helyesen, akik alkotó módon használják a tankönyveket, akik figyelembe veszik a tan könyvhasználat korlátait: azt a tényt, hogy a tankönyvek általában átlagos képességű tanulók számára készültek, a tankönyvhasználó gyerekeknek eltérők a társadalmi, kulturális, nyelvi sajátosságaik. A pedagógusok felelőssége, hogy éljen a tankönyvek kínálta lehetőségekkel, ugyanakkor helyesen értékeljék az anyanyelvi nevelésben betöltött szerepüket.
3. alkalom 2019. október 19. (12:00 – 18:00)
A konferencia apropóját az iskola által már 47. alkalommal szervezett Édes Anyanyelvünk Nyelvhasználati verseny országos Kárpát-medencei döntője adta. A konferencia elején Tiszolci Józsefné igazgató köszöntötte Az édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny országos, Kárpát-medencei döntőjére érkező diákokat, felkészítő tanárokat. A rendezvény kezdetén Tiszolci Józsefné igazgató köszöntötte a jelenlévőket, és bemutatta a konferencia vendégeit, Kerekes Barnabást, Eőry Vilmát, Boros Sándornét, Kovács Zsuzsannát. A köszöntés után az iskola múltját, történetét mutatta be röviden az igazgatónő. Az iskola múltjának bemutatása után Hörcsikné Balla Katalin röviden ismertette a pályázati programot: A pályázat célja, hogy az Európai Uniós és hazai elvárásoknak megfelelően minél mélyebb, használhatóbb tudással bocsássa ki az iskola a falai közül végzett diákokat. A program az informális, nem formális oktatás szervezési módszerek segítségével kívánja az érdeklődést felkelteni, fenntartani, az élethosszig tartó tanulás igényét és képességét megteremteni. A diákok jelentős része azonban szociális helyzete miatt nem rendelkezik kellő motivációval, hiányzik a támogató családi környezet. Ezért számunkra kiemelten fontos az esélyegyenlőség, a meglévő hátrányok leküzdésének biztosítása. A programok során nagyon fontos az érdeklődés felkeltése, a tanulók motiválása. A pályázati célcsoport elsősorban az iskolában és másodsorban a városban működő középiskolákban tanuló Z generációhoz tartozó fiatalok, akik 1995 után születtek. Ők a digitális bennszülöttek, számukra az internet, mobiltelefon használata természetes tevékenység. Ugyanakkor az anyanyelvi műveltségük hiányos. Egyre kevesebb a rendszeres olvasó, nehézséget okoz az árnyalt fogalmazás.) Növeli tehát a diákok érdeklődését, sikerélményét, ha az általuk is kedvelt „kütyük" használatát, részletesebb megismerését támogatjuk. pl. filmkészítés okos telefonnal, képújság szerkesztés, újságszerkesztés számítógépes programok segítségével. De hogyan várható el tőlük az információk kritikus szűrését, értelmezését, ha olvasási, értelmezési gondjaik vannak, ha az információ megszerzése is problémát jelent számukra. A kidolgozott módszertanok közül mindazok, amelyek a kreatív gondolkodást fejlesztik erősen kötődnek a nyelvi eszközök használatához. Innovációs műhelyek közül három is kapcsolódik a nyelvi kultúra magas szintű használatához (filmklub, újságíró szakkör, újságszerkesztő szakkör). A másik két szakkör pedig anyaggyűjtésekor támaszkodik a források értő feldolgozására. A pályázat további jellemzője, hogy aktívan használják az internetet. Az iskolában ezért tanítják, mutatják annak tudatos használatát, sőt a pályázat keretében két honlap is létrehozásra került. Boros Sándorné a verseny születését, célját, küldetését tekintette át. A következőkben Kerekes Barnabás az Édes anyanyelvi verseny írásbeli zsűrijének elnöke, egyben egyik legtapasztaltabb felkészítő tanára mondta el tapasztalatait.
4. alkalom 2019. november 14. (12:00 – 18:00)
A konferencia kezdetén Tiszolci Józsefné igazgató köszöntötte az érdeklődőket, ismertette a pályázati kiírás céljait, és a Neves névtelenek nevű pályázati programot a célcsoporttal. Bemutatásra került a pályázati felhívás elsődleges célja: olyan informális és nem formális tanulási módszerek és tartalmak, illetve az ehhez szükséges terek kialakítása az iskolán belül, amelyek: eseti és állandó jelleggel, akár tanórai, akár tanórán kívüli keretek között, iskolai projektmunkában fejlesztett tartalmakkal, bemutatókkal, vetélkedőkkel gazdagítják az informális és nem formális tanulási lehetőségeket, az adott iskolában és más intézményekben tanuló diákok és tanáraik számára egyaránt; megfelelő, nyitott teret biztosítanak és eszközökkel segítik többek között az intézmény innovációs munkáját, az iskolai projektfeladatok elvégzését, a diákok kreatív készségeinek kibontakoztatását, a tanórán kívüli egyén és kiscsoportos tanulást, közös játékot. Biacsko István a NAT, a NAT 2020 tervezete és a Neves névtelenek pályázati program kapcsolatát ismertette a résztvevőkkel. A pályázatunk legfontosabb jellemzője, hogy főleg a helytörténet témáján keresztül, elsősorban digitális eszközöket. forrásokat használnak fel az intézmények. Ez utóbbiakkal is igazodnak a Z generáció érdeklődéséhez, a XXI. század elvárásaihoz. A digitális kultúra eddig is fontos szerepet játszott az oktatásban, de a frontális tanórai keretek nem keltették fel a diákok érdeklődését, sőt a számítógép használatán túl egyre meghatározóbbá vált az okos eszközök használata. Tar Miklós a nevesnevtelenek.com honlapot mutatta be. A honlap célja pályázati program megvalósításának bemutatása. László János a nevesnevtelenek.hu honlap célját, tartalmát mutatta be.
5. alkalom 2019. december 6. (14:00 – 20:00)
A konferencia témája a Neves névtelenek pályázat által nyújtott lehetőségek a lemorzsolódás csökkentésére. Mivel az intézményt is érinti a lemorzsolódás problémája, ezért kiemelten fontos ezzel a témával foglalkozni. A magas nívójú jövőbeli egzisztencia, a társadalom folyamatos fejlődése, a jól átgondolt, szakmai érveken alapuló oktatáson, köznevelésen alapszik. Az oktatási ágazatba befektetett erőforrások értékképző volumene elvitathatatlan, hatásuk évtizedekre meghatározó jelentőséggel bír. Tiszolci Józsefné igazgató rövid előadást tartott a lemorzsolódás fogalmával, az uniós elvárásokkal kapcsolatban. A konferencia első blokkjában meghatározásra került, hogy kik számítanak korai iskolaelhagyóknak, a lemorzsolódás fogalma, uniós elvárások és célkitűzések, a lemorzsolódást célzó intézményi intézkedések. Az előadás második részében a következő dokumentumot ismertette: Az iskolai lemorzsolódás csökkentését célzó szabályozásról (Az Európai Tanács ajánlása, készült 2011-ben). Az ajánlás az iskolai lemorzsolódás leküzdését célzó következetes, átfogó és tényeken alapuló szabályozás főbb elemeit állapítja meg. Ezek között szerepelnek a megelőzés, a beavatkozás és a kompenzációs intézkedések. Az oktatás és képzés minden szintjével foglalkoznak, az oktatási és képzési rendszerek strukturális vetületeivel, az iskolák szintjén megvalósítható lehetőségekkel. Az előadást követően a résztvevők osztották meg tapasztalataikat: A tanárok egyöntetű véleménye szerint a végzettség nélküli iskolaelhagyás nem egy adott esemény következménye, hanem évek során halmozódó problémák, konfliktusok eredménye. Minél korábbi szakaszban avatkozunk be a fiatalok lemorzsolódási folyamatába, annál nagyobb az esély arra, hogy az adott fiatal középfokú végzettséget szerez. Hörcsikné Balla Katalin igazgatóhelyettes a lemorzsolódás kezelésével kapcsolatos kormányzati elvárást, feladatokat ismertette részletesen. Mizsák Éva a lemorzsolódás kezelésével kapcsolatos jogszabályokat, gyakorlatot ismertette a Köznevelési törvény egyes paragrafusait kiemelve. Pudlajner Nóra osztályfőnöki munkaközösség-vezető moderálásával, a résztvevők aktív közreműködésével a lemorzsolódás okait keresték a résztvevők az intézményben. A konferencia következő egysége a korai iskolaelhagyás okait kívánta meghatározni. Számos okot, problémát határoztak meg a tanárok: Sárfányosné Naár Marianna tanárnő szerint a tanulók értékrendjének negatív megváltozása, érték-vesztése (tudás, tanulás, munka, kitartás értékének háttérbe szorulása vagy megsemmisülése) fontos kiváltó oka lehet a lemorzsolódásnak. Többen is úgy vélték, hogy a korai iskolaelhagyás hátterében sok esetben a támogató szülői háttér, otthon biztonságának, a példaképek hiánya húzódik meg. Poroszkáné Jeszenkszki Beáta a lemorzsolódás egyik kiváltó okának a pedagógusok munkáját támogató háttérintézmények hiányát, pl.: iskola pszichológus, gyermek- és ifjúság-védelmi felelős, látja. További kiváltó okokként a kollégák egységesen a következő problémákat határozták meg: tanulók motiválatlansága, tanulók szociális helyzete, korai gyermekvállalás, tanulási nehézségekkel (SNI, BTM) küzdő tanulók létszámának növekedése, a tanulás során jelentkező iskolai kudarcok, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók motiválatlansága, tanulási szokások kialakításának hiánya, önbizalom hiány, gyakori hiányzások, nem megfelelő közlekedési lehetőségek. A különböző okok, problémák meghatározása után került sor a harmadik blokkban az intézményi szintű intézkedések meghatározására, akcióterv kidolgozására. A tantestület közösen meghatározta, hogy a gimnáziumban megvalósuló intézkedések, tevékenységek kiemelt célkitűzése a végzettség nélküli iskolaelhagyók számának csökkentése, az alapkészségek fejlesztése, az ehhez szükséges eszközrendszer fejlesztése, a szakképzés eredményesebbé tétele, az iskolai teljesítmény növelése, az egész életen át tartó tanulásra való képessé tétel. A tantesület egységesen fontosnak tartotta, hogy olyan pedagógia környezetet teremtsen diákjai számára, amelyben a tanulási nehézséggel küzdő tanulók, eredményesen, nagyobb kudarcoktól mentesen tanulhassanak, sikeres érettségi vizsgát tegyenek, valamint államilag elismert piacképes képesítéshez jussanak. Megelőző és beavatkozó tevékenységek a lemorzsolódás csökkentése érdekében a résztvevő tanárok kiemelten fontosnak tartották a felzárkóztató-, tehetségondozó foglalkozások szervezését, a pozitív jövőkép kialakítását, erősítését a tanulókban. Bekéné Zelencz Katalin javasolta a „példakép" program megvalósítását a lemorzsolódás csökkentése érdekében. Meglátása szerint több külsős vendéget kellene, hívni az iskolába, akik pozitív, követendő példaképek lehetnek a tanulók számára. Szintén ö javasolta, és egyben vállalta is a tanulásmódszertani foglalkozások szervezését és lebonyolítását. Elsősorban osztályfőnöki órák keretében valósulna meg. Fontos, hogy a tanulók kialakítsák a helyes tanulási szokásaikat.
A korai iskolaelhagyás megakadályozását célzó egyéb, a kollégák által meghatározott, összegyűjtött lehetőségek:
• jelző-, és pedagógiai támogató rendszert bevezetése
• a tanulmányi munkát folyamatosan nyomon kell követni
• felvilágosító előadások, drogprevenciós előadások, foglalkozások szervezése, lebonyolítása
• szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás szülői értekezleteken, fogadó órák keretében, vagy telefonon
• szülök bevonása az iskola életébe rendezvények szervezése által legalább 3 havonta
• az eredményes tanulási technikák elsajátítása érdekében tanulásmódszertan fejlesztő foglalkozások biztosítása a tanulóknak
• egyéni képességek feltérképezésnek elengedhetetlen eszköze a mérés
• a tanulók komplex helyzetének mérését végezzük évfolyamonként év elején, félévkor és év végén
• az osztályfőnökök feladata, hogy ellenőrizzék az osztályzatokat az ellenőrzőben, a szülök tájékoztatása a tanulók előmeneteléről, a hiányzások folyamatos figyelemmel kísérése
az osztályfőnöki órákon magasabb óraszámban foglalkozzanak a helyes tanulási szokásokkal, módokkal, esetlegesen külső segítség igénybevételével
• abban az osztályban, ahol félévkor a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma eléri az osztály létszámának felét, a szaktanároknak az osztályfőnökkel együttesen egy megbeszélés tartani havi rendszerességgel
• fejlesztőpedagógus, bevonásával gondoskodunk a sajátos nevelési igényű (SNI) és beillesz-kedési, tanulási, magatartási (BTM) nehézséggel küzdő tanulók ellátásáról, fejlesztéséről
• bemeneti és kimeneti méréseket végzése: bemeneti mérések ütemezése a tanév elején, kimeneti mérések a tanév végén
• korrepetálások, differenciált képességfejlesztő és felzárkóztató foglalkozások szervezése
• a javítóvizsgára felkészítés biztosít lehetőséget a lemaradás, lemorzsolódás megakadályozására, mind prevenciós, mint beavatkozó jelleggel
• tanulói igazolatlan mulasztások csökkentésére irányuló beavatkozási rendszer kialakítása
• hiányzások, igazolatlan hiányzások számának folyamatos nyomon követése az osztályfőnök segítségével
• igazolatlan mulasztások jelzése a szülő/gondviselő, illetve az illetékes szervek felé
• szabadidős és közösségfejlesztő foglalkozásokkal az iskolai integráció, közösségformálás erősítése
• az iskola pedagógusai rendszeresen vesznek részt képzéseken, továbbképzéseken, konferenciákon, szakmai programokon
• kapcsolat erősítése a törvényes képviseletet ellátó személlyel (szülő/gyám) - fogadó órák, szülői értekezletek, szükség esetén, egyeztetés alapján más időpontokban is
• rendszeres családlátogatások
A lehetséges intézkedések gyakorlatba való átültetésével a tanári kar bízik abban, hogy az intézkedések révén javul a diákok tanulmányi teljesítménye, értékrendjük pozitív irányba változik, életcélt találnak, mely megvalósításáért tenni akarnak, motivációjuk javul. Továbbá hiszik azt, hogy csökken a fegyelmi büntetések, eljárások száma, ellenben nő a dicséretek száma, a szülök támogatása javul, a szülői értekezletek, iskolai rendezvények látogatottságának aránya nő. Tanórán kívüli programok, foglalkoztatások részvételi aránya javul, csökken a lányok korai gyermekvállalása. Csökken az igazolt és igazolatlan órák száma.
6. alkalom 2019. december 14. (9:00 – 16:00)
Tiszolci Józsefné igazgató köszöntötte a jelenlévőket, majd ismertette, hogy a közoktatás és benne a szakképzés óriási átalakítás előtt áll. Köznevelési intézmény lévén fontos volt erről is tájékoztatni a célcsoportot. Többek között elhangzott, hogy megjelent a Szakképzés 4.0 stratégia, megszületett a napokban az új Szakképzési törvény, előkészületben van a NAT 2020, napokon belül várható az új Szakképzési törvény végrehajtási rendelete, várhatóak az új kerettantervek, vizsgaszabályzatok. Az új szabályozás új helyi dokumentumokat kívánnak meg. Több pedagógus készült prezentációval, előadással a konferenciára. hogy a résztvevőknek bemutassanak egy-egy tématerületet. Pocoszkáné Jeszenszki Beáta gyakorlati oktatásvezető ismertette a Szakképzés 4.0 stratégiát.
Pudlajner Nóra osztályfőnöki munkaközösség-vezető a pedagógusokkal szemben támasztott régi és új elvárásokat ismertette. Bodroginé Dócs Andrea pályaorientációért, beiskolázásért felelős szakmai munkaközösség-vezető a beiskolázási feladatokról beszélt. A szakmai konferencia minden résztvevő számára hasznos volt.
7. alkalom 2019. december 20. (13:00 – 19:00)
A sajtónyilvános esemény megtartása után került megrendezésre a projekt záró konferenciája. Tiszolci Józsefné igazgató köszöntötte a megjelent vendégeket, érdeklődőket. A vendégek köszöntése után Hörcsikné Balla Katalin a sajtónyilvános eseményen ismertetett előadását tartotta meg az érdeklődőknek. Az előadás témája a Neves névtelenek pályázat helye az Európai Uniós és hazai elvárások tükrében. Hörcsikné Balla Katalin előadása után Biacsko Istvánné számolt be az iskolaújság szakkörének folyamatos munkájáról. A harmadik előadó Biacsko István volt, aki az iskolaújság szerkesztésének rejtelmeibe avatott be minden érdeklődőt. Érdekes előadását ppt vetítéssel segítette. Az utolsó előadó Mizsák Éva volt, aki az iskolai Évkönyv készítésének menetét mutatta be, majd magát az elkészített Évkönyvet is bemutatta.