A kidolgozott állandó tematika működtetése és továbbfejlesztése - Műhelymunka

1. alkalom 2019. január 24.

Az iskolákban nagy hangsúly kerül a kreatív módszerek tanórai és tanórán kívüli alkalmazására. A pedagógusok egyre többször alkalmaznak olyan feladatokkal, módszereket, melyek nagyobb kreativitást igényelnek, ezért 2019. január 24-én a műhelyfoglalkozás a kreativitás témakörében került megrendezésre. A foglalkozás témája kreatív módszerek alkalmazása volt. A műhelyfoglalkozás kiemelt célja volt a kreativitásfejlesztés lehetőségeinek, módszereinek megbeszélése, tapasztalatok cseréje. A foglalkozás során megállapításra került, hogy az előző tanév során kialakított kreatív feladatokat a pedagógusok sikeresen ültették át gyakorlatba is. A feladatok egyaránt felhasználhatóak tanórán és tanórán kívüli keretek között is. A feladat csoportok a kreativitás egy-egy részterületének fejlesztését szolgálják. Ugyanakkor a feladatok, mint feladattípusok is felfoghatóak. A résztvevők sok hasznos tapasztalatot osztottak meg egymással: Történelem óra keretén belül kipróbálásra került a "hősök fája" módszer. A feladat célja a logikus gondolkodás, a kreativitás fejlesztése, a haza iránti szeretet és a hősök tiszteletének elősegítése. A feladat fejleszti az egyéni kompetenciák közül: önállósságot, információgyűjtést és -elemezést, rendszerben való gondolkodást, a szintetizáló és analizáló gondolkodási műveleteket, az értékelő és elemző gondolkodást, valamint a döntésképességet, megfigyelőképességet, ötletgazdagságot. Az oktatási módszer típusa alapján: projektmódszer. A diákok aktívan részt vettek az óra menetében, elmondásuk szerint tanulságosnak tartják az új típusú feladatokat.

2. alkalom 2019. február 7.

A műhelymunka témája a képi források értelmezésének szerepe a kreativitás fejlesztésében volt. A vizuális nevelés alapvető célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez a képző-és iparművészet területén, de tartalmai közé tartozik a vizuális jelenségek, közlések köznapi formáinak vizsgálata, a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek, és az épített, alakított környezet is. Fontos szempont, hogy a tanulók támogatva legyenek abban, hogy képesek legyenek az őket érő a hatalmas mennyiségű képi információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni, a művészi és köznapi vizuális közléseket pontosan értelmezni. Kiemelt feladat a kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. Meghatározó cél az alkotótevékenység megszerettetése, a motiváció fokozása egy szélesebb értelemben vett alkotó magatartás kialakítása, a problémamegoldó képesség erősítése, a tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztésé, kritikai szemléletmód kialakítása: a személyiségfejlesztés. A résztvevők közösen arra jutottak, hogy tulajdonképpen minden tantárgy tanítása során hangsúlyosak a képi források: pl. tankönyvi ábrák biológia-. földrajz-vagy fizikaórákon, vagy az internet, interaktív tábla segítségével tanóra keretek között megoldhatatlan kísérlet bemutatása. Nemcsak szemléltetés, a tananyag megértése a cél, hanem a tanulói kreativitás fejlesztése is ötletes feladatok segítségével. Összegzésként megállapítható, hogy a képi források értelmezése és a kreativitás szoros összefüggést mutat, és a mindennapok tanári gyakorlatának szerves részét képezi.

3. alkalom 2019. február 12.

A műhelymunka témája a szövegalkotói készségek fejlesztése volt. A szövegalkotást a tanórák többségén lehet fejleszteni: szituációs játékokkal, dialógusok alkotásával, képleírással, érvelés vagy vitaindító írásával. Mégis a magyar nyelv és irodalom óra az, amelyen a leginkább előtérbe kerül ez a feladat. A pedagógusok sokszor tapasztalhatják, hogy gondot jelent az elvárt terjedelemtől való eltérés, az arányos és logikus felépítés és a nyelvhelyesség hiánya. Tartalmában legyen a szöveg problémaérzékeny, ha a téma megengedi, fogalmazzon meg saját véleményt is. Szerkezeti felépítésében pedig megfelelően alkalmazza a jelentésbeli és grammatikai kohézió eszközeit. A részt vevő pedagógusok megosztották egymással az órákon tapasztaltakat. Például Timkó Erzsébet elmondta, hogy angol órán is sokszor beszélnek arról, hogy rokon értelmű szavakat keressenek a diákok, ha szöveget kell alkotniuk. Gyakran gyakorolják a mondatalkotást képről, a hiányos mondatok kiegészítését és a mondatbővítést. Gyakori feladat a párbeszéd kiegészítése, dramatizálása, tartalom elmondása. Zámné Sivák Andrea említette, hogy a jó szöveg alapvető kritériuma a tárgyszerűség, a koherencia, a tömörség, a tématartás. Ez földrajz órán is fontos szempont. Ezen kívül elvárás a nyelvhelyesség, a változatos kifejezések használata, a szóismétlések kerülése. Az esztétikus külalak hiányára is mindig felhívja a figyelmet. Ezek a műhelymunkák elősegítik, hogy a pedagógusok tudásukat átadják egymásnak. A vitakultúra fejlesztése, a megnyilvánulások, értékítéletek kialakítása a közös feladatuk. Számos résztvevő jelezte az elhangzottakkal kapcsolatban, hogy a kulcsszavak keresését, tételmondatok meghatározását és a vázlatírást gyakorolni szokták a tanítási órákon. Mindenki egyetértett abban, hogy akkor a legsikeresebbek ezek az órák, ha a tanulók aktívan részt vesznek az órán, elmondják gondolataikat, önállóan kezdeményeznek, problémafelvetéseikkel gyakorolják az érvelési technikákat. a nyelvi tudás, a megfelelő szókincs és a problémamegoldó gondolkodás.

4. alkalom 2019. február 16.

A műhelymunka fő témája az volt, hogy az élménypedagógia is fontos eleme a múzeumpedagógiának. Az informális és nem formális neveléshez rengeteg lehetőséget kínál a múzeumpedagógia. A pályázat keretében kifejezetten a helytörténet, kultúrtörténet témáit dolgozzák fel a foglalkozások. Cél az önálló ismeretszerzés, forrás feldolgozás készségének kialakítása, a kritikai gondolkodás fejlesztése. A pedagógusok csoportosan Lovas Márta írását dolgozták fel a módszertanok fejlesztése érdekében.
Megbeszélték a múzeumpedagógia indulását és az eddig kialakult alapvető foglalkozástípusokat.
1. Múzeumi óra, amely tartalmilag szorosan kötődik az iskolai tananyaghoz, és a múzeumi anyag feldolgozásában (hangsúlyosan vagy kevésbé hangsúlyosan) érvényesíti annak szempontjait (forráselemzés, helytörténet, honismeret, irodalmi emlékhelyek, művészettörténet tanítása, történelemtanítás).
2. Múzeumi feladatlap, játéklap vagy gyermekvezető kiadvány, mely a nagyobb kiállításokhoz tematikus egységenként készül. Ez a gyermek/ifjú önálló kiállítás feldolgozását segíti.
3. Múzeumi foglalkozás, foglalk.ozássorozat egy-egy téma tartalmilag sokoldalú, módszertanilag a gyermek aktivitására és kreativitás ára építő feldolgozása.
4. Búvárterem új és figyelemre méltó módszertani kezdeményezés. Eddigi egyetlen hazai megvalósult formája a Magyar Természettudományi Múzeum természetbúvár terme, ahol a szabadon tanulmányozható tárgyakat a gyermek/ifjú önálló felfedezőkészségére, sokirányú érdeklődésére, lankadatlan kutatókedvére alapozva segíti megismerni a múzeumpedagógia.

5. alkalom 2019. február 16. (10:00 – 12:00)

A délelőtti műhelyfoglalkozást megelőzően a pedagógusok korábban egyénileg ellátogattak a múzeumba. A feladatuk az volt, hogy azt próbálják megfigyelni, hogy milyen nevelési és oktatási lehetőségeket találnak a kiállítás anyagában. A műhelyfoglalkozás keretében a részt vevő tanárok 3 csoportot alkottak. Géczi István vezette csoport a Nagy háború c. kiállításhoz készített feladatlapot, amelynek segítségével a múzeumi órát követően rendszerezhették tudásukat a diákok. Biacsko Istvánné vezette csoport a Nagy háború c. kiállításhoz készített feladatlapot, amelynek segítségével a múzeumi órát követően rendszerezhették tudásukat a diákok. Sáfrányosné Naár Mariann vezette csoport azokat a viselkedési, magatartási szabályokat gyűjtötte össze, amelyek betartására a múzeumlátogatás jó alkalmat teremt. A készített feladatlapok használhatók lesznek a módszertanok működtetése során.

6. alkalom 2019. február 16. (12:00 – 14:00)

Az iskola számára nem csupán az iskolatörténet, helytörténet bemutatása, de a történelmi Zemplén kulturális történelmi nevezetességeinek megismertetése is fontos szerepet játszik. A műhelyfoglalkozás célja 1 napos autóbusszal bejárható kirándulás megtervezése volt.
Indulás: Sátoraljaújhely 8.00
1. állomás: Telkibánya érkezés 9.00 Huszita Ház
Károli Gáspár Múzeum és Biblia Kiállítás:
2. állomás: Vizsoly érkezés 11.00
Árpád-kori Műemlék Templom Manstkovit Nyomdatörténeti Múzeum: Mézmúzeum
3. állomás: Tolcsva érkezés 14.30 Szirmay -Walbott kastély:
Bormúzeum és Borászati Kultúra Háza:
4. állomás: Sátoraljaújhely érkezés 16.30
A résztvevők lelkesen ötleteitek a kirándulás minden részletéről, hogy a diákok a lehető legjobb kiránduláson vehessenek részt.

7. alkalom 2019. február 16. (14:00 – 16:00)

Az iskola számára nem csupán az iskolatörténet, helytörténet bemutatása. de a történelmi Zemplén kulturális történelmi nevezetességeinek megismertetése is fontos szerepet játszik. Ezt folytatták a pedagógusok a délutáni műhelymunkán is. A műhelyfoglalkozás célja 1 napos autóbusszal bejárható kirándulás megtervezése volt.
Indulás: Sátoraljaújhely 8.00
1. állomás: Karos
Honfoglalás Kori Látogatóközpont Történelmi emlékhely
2. állomás: Karcsa
Árpád-kori Műemlék Templom Mézmúzeum
3. állomás: Pácin
Mágóchy-kastély
4. állomás: Kisvárda
Zsinagóga
A résztvevők lelkesen ötleteitek a kirándulás minden részletéről, hogy a diákok a lehető legjobb kiránduláson vehessenek részt.

8. alkalom 2019. február 19.

A helyesírás végigkíséri egész életünket, ezért a helyesírási kultúra fejlesztése nem elhanyagolható területe az iskolai nevelésnek. A műhelymunka során helyesírás-tanulás színtereit, a helyesírás-tanítás és a helyesírástanulás céljait vizsgálták a pedagógusok, valamint foglalkoztak a helyesírási műveletek típusaival, a tanulási képességet fejlesztő eljárásokkal és gyakorlatokkal. A műhelymunka első részeként magyar szakos tanárok bemutatták a helyesírás tanításának gyakorlatát a magyar nyelvórákon. A helyesírás rendszerének tanítása során először a helyesírási alapelvekkel foglalkoznak. Ezt követi a helyesírási szabályok rendszerszerű áttekintése és megtanítása. Bemutatásra kerültek a fontos szemléltetőeszköz a Magyar helyesírás szabályai című kötet, a munkafüzeti feladatok, a helyesírási gyakorlófeladatok és az összefoglaló, összehasonlító táblázatok. A következő szakaszban példák-segítségével mutattuk be, hogy milyen nehéz a biztos helyesírás még felnőtt korban is. A résztvevők többségének főleg azok a gyakorlatok jelentettek gondot, amelyekben a szavak helytelenül voltak leírva és ezeket kellett kijavítani. Ez a módszer teljesen elbizonytalanítja a feladatot megoldót. A pedagógusok a téma kapcsán megosztották egymással véleményüket, tapasztalataikat és építő eszmecserét folytattak, ami hozzájárult a módszertan tovább fejlesztéséhez, finomításához.

9. alkalom 2019. február 26.

A műhelyfoglalkozáson elsőként Biacsko Istvánné pedagógus számolt be tapasztalatairól. Ismertette a szakkör elsődleges feladatait, a toborzás és felállás lépéseit, a megvalósítás során felmerülő problémákat és azok megoldási lehetőségeit. A szakkör és a szakkört vezető pedagógus célja, hogy minél több tanulóval megismertesse a munkát, és azokat is tudja motiválni, akik maguktól az elején nem jelentkeztek erre a szakkörre. Mivel az újságíró szakkörben tanultak jelentősen fejlesztik a tanulási képességeket, ezáltal támogatják középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazására a tanulóknak minden tantárgyban szükség van, fokozottan igaz ez az érettségire. Az újságíró szakkör talán legfontosabb célja a tanulási képesség fejlesztése, az önállóság növelése azzal, hogy a diákok megírnak egy-egy anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, publicisztikai szöveget; különböző információkat gyűjtenek, szelektálnak, rendszereznek a rendelkezésre álló anyagok (képek, szövegek) között. Hiszen nem mindegy, melyiket fogják ezekből a lapban felhasználni, ezzel kritikai érzékük is fejlődik. Az újságírói ismeretek elsajátításának sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben (pl. riport készítése), tudjanak együtt dolgozni a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában). A későbbiek során a pedagógusok együttesen megpróbáltak témákat gyűjteni, hogy az elkövetkezőkben milyen cikkek számíthatnak a diákok érdeklődésére.

10. alkalom 2019. március 05.

A műhelyfoglalkozáson a szakkörvezető a média szakkör indulási nehézségeit, majd a szakkör működését ismertette. A média szakkör jól működik az iskolában, a hosszú hónapok alatt, egy igazán össze szokott, kreatív, lelkes csapattá kovácsolódtak össze a diákok. Olyan csoporttá, akik nagyon szeretik azt, amit csinálnak, tele vannak ötletekkel, olyan ötletekkel, amelyek aztán egytől-egyig szinte mind meg is valósulnak. Az indulás azonban nem volt teljesen zökkenőmentes. Az idő előrehaladtával és a folyamatos szakköri alkalmakkal a problémák megoldódtak. Összegezve az hangzott el, hogy, a kezdeti nehézségek leküzdése után, egy igazán tehetséges, lelkes, ügyes fiatalokból álló csoport lett a média szakkör csapata. Jól tudnak a tagok együtt dolgozni, ráéreztek a feladatok lényegére és nagyszerű filmeket készítenek szinte bármely témában. A szakkörvezető értékelése után a résztvevők a szakkörben résztvevő diákok viselkedési, magatartási változásait firtatták. A műhelyfoglalkozás során megerősítették, hogy a szakkör sikere hozzájárult a tanulók helyes énképének kialakításához és ezzel a konfliktusok számának csökkenéséhez. Egyes pedagógusok szerint számottevően javult a tanulók kommunikációs készsége, fellépése és tanulmányi eredménye is. A módszertan további alkalmazása hasznos a diákság és így a pedagógusok számára is.

11. alkalom 2019. március 12.

A kidolgozott módszertan továbbfejlesztése érdekében szervezett műhelymunka alkalmat adott arra, hogy az iskolaújsággal és annak szerkesztésével kapcsolatos tapasztalatokat megosszák egymással a módszertant alkalmazó pedagógusok. Az újságíró és az újságszerkesztő szakkör célja, hogy tanulóink legyenek képesek a diákújságot az iskolai élet színes, izgalmas fórumává tenni, hétről hétre gazdagítani új hírekkel, tudósításokkal, interjúkkal, sajtófotókkal, személyes jellegű fogalmazásokkal, különböző forrásokból gyűjtött, az olvasókhoz igazított érdekességekkel. A közös munka a szakkör tagjait kreatív együttműködő csapattá, szerkesztőséggé kovácsolja. Az újságszerkesztő szakkör munkájáról tartott beszámolóban az alábbi témák kerültek említésre:
•  Cél, hogy az iskolaújság tartalma legyen változatos. A különböző cikktípusoknak és témaköröknek igen régi hagyománya van az iskolai lapokban. Ezek közé tartoznak az iskolával kapcsolatos hírek, aktualitások, hirdetmények, a tanár- és diákinterjúk, beszámolók egy-egy iskolai eseményről, diákalkotások, az iskolatörténet egy-egy érdekesebb fejezete, az iskolaalapító vagy névadó életrajza, az intézményi hagyományok bemutatása, rejtvények, viccek.
•   Fontos kérdés volt a diákokból álló szerkesztőbizottság összeállítása is.
•  Lényeges eleme a sikernek a feladatmegosztás. Az újság „stábja" nemcsak főszerkesztőből és újságírókból áll. Kellenek bele rovatgazdák, illusztrátorok, tervezőszerkesztők, képszerkesztők, tördelők, korrektorok is. Ezeknek a tehetséges tanulóknak a felfedezése nem könnyű feladat. Több területen is érdemes kipróbálni egy tanuló képességeit.
•  A periodicitás, a tervezés és a határidők betartása pontosságra neveli a tanulókat. Az iskola-újság elkészítése és rendszeres megjelentetése igen sok energiát emészt fel. A rendszeresség többnyire nemcsak az újság megjelenésének tesz jót, hanem az időgazdálkodásnak is. A tapasztalatok szerint ugyanis a rendszeres, tartalmas megbeszélések átláthatóvá teszik az elvégzendő feladatokat, megakadályozzák az anyag "besűrűsödését" a rohamtempóban készült lapszerkesztést.
A diákújság az iskolai demokrácia egyik legfontosabb fóruma. A diákújságírás szerkesztőiről és a cikkek szerzőiről elmondható, hogy tanulva tanítanak. Megtanulják a szövegtőrdelés, a szövegszerkesztés és képszerkesztés fortélyait. Elsajátítják a kiadványszerkesztés és publikálás alapvető lépéseit. Közben fejlődik a tanulók esztétikai és helyesírási, szövegalkotási kompetenciája. Ez a szellemi munka nemcsak az önmüvelésnek legmagasabb fokát jelenti, de etikai magatartást is ad, fejleszti a felelősségtudatot, a közösségben való gondolkodást. Művelői érezhetik az alkotás örömét. Az iskolai lap készítése során nemcsak a cikkek szerzői lesznek nyitottabbak és őszintébbek, hanem a nagyobb közösség, a tanulóifjúság és a tanári kar is.

12. alkalom 2019. március 23. (8:00 – 10:00)

A műhelyfoglalkozáson a kidogozott módszertanok működtetéséről és továbbfejlesztéséről diskuráltak a pedagógusok. Többekben felmerült az, hogy a módszertanokat más intézményekkel is meg lehetne ismertetni. Az iskola számára alapvetően fontos a kapcsolattartás más intézményekkel. Vizsgálták, hogy mely iskolákkal sikerült együttműködést kialakítani és felsorolták, hogy mely iskolákkal a legszorosabb az együttműködés: Kazinczy Ferenc Általános Iskola Sátoraljaújhely, Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola Sátoraljaújhely, Bodroghalom Általános Iskola és II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Sárospatak. Érkeztek javaslatok a kapcsolattartás formáira.
Az általános iskolai tanárok esetében: előadások (pl. szakképzés átalakítása, iskolaváltás nehézségei), közös tantárgyi munkaközösségek létrehozása (követelmények, módszerek kölcsönös megismerése) konferenciák
Az általános iskolai szülők esetében: szülői értekezletek, nyílt napok
Az általános iskolai tanulók esetében: versenyek, vetélkedők szakkörök, nyitott órák
Az intézmény és a pedagógusok tapasztalata, hogy a szakgimnáziumi, szakközépiskolai osztályokba jelentkező diákok jelentős része tanulási nehézséggel küzd. A leggyakrabban megfigyelt problémák: tartós figyelem hiánya, koncentráció hiánya, alapvető tanulási technikák hiánya, tananyag bevésésének hiánya, meglévő tudás alkalmazásának hiánya, szövegértési kompetenciák hiánya, matematikai kompetenciák hiánya, kommunikációs képességek hiánya. A fentiek miatt nem csak az új ismeretanyag átadása, vagy bővítése a cél, hanem az alapvető készségek fejlesztése. Ezért játékos formában a pedagógusok kidolgozott, tanórán és tanórán kívül alkalmazott módszereket szeretnék az általános iskolásokkal, tanáraikkal megismertetni.

13. alkalom 2019. március 23. (10:00 – 12:00)

A műhelyfoglalkozáson a téma a kapcsolat a kulturális és művelődési intézményekkel volt. A résztvevők megvitatták, hogy a kidolgozott módszertanok egyes tematikái hogyan függenek össze a városi kulturális intézményekkel, az ott szerezhető ismereteket hogyan alkalmazhatják tanárok, diákok. A legszorosabb kapcsolat a PIM - Kazinczy Ferenc Múzeummal jött létre. Az iskola diákjai rendszeresen látogatói a múzeum kiállításainak, programjainak. Évente minden diák legalább három alkalommal vesz részt múzeumi órán. A múzeum munkatársai gyakran tartanak rendhagyó tanítási órát, előadást. 2019 év végén záródik a múzeum egyik pályázata, amelynek keretében 20 diák rendszeresen vett részt a múzeum életében és tapasztalataikról amatőr kisfilmet is készítettek. A pályázat keretében a módszertanoknak köszönhetönek a pedagógusok felélesztették azt az iskolai hagyományt, amikor az 1800-as évek végétől a sárospataki kollégium diákjai elzarándokoltak Kazinczy széphalmi sírjához. Rendhagyó irodalom órák keretében az osztályok rendszeresen látogatják a múzeumot. A Sátoraljaújhelyi Városi Könyvtárral való együttműködés keretében megvalósul a könyvtárközi kölcsönzés, közös író-olvasó találkozókat szerveznek. Az iskola diákjainak alkotásainak egyik kiállító tere a Városi Könyvtár. A könyvtár által szervezett versenyeken, vetélkedőkön rendszeresen résznek a tanulók. B-A-Z Megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fiók Levéltára a pályázat keretében az iskola rendelkezésére bocsájtotta azokat a dokumentumokat, melyeket digitalizálás után kutathatóvá tett az intézmény a diákjai számára. Elsősorban a szakkörök használják az anyagot, de tanórai keretek között is rendszeresen használják azokat, különösen történelem, irodalom, vizuális kultúra és osztályfőnöki órákon. Tematikus nap alkalmával, történelem órán több osztály tett látogatást a levéltárban.

14. alkalom 2019. március 23. (12:00 – 14:00)

A műhelyfoglalkozás a problémamegoldó gondolkodás és a kreatív készségek fejlesztése módszertanon belül az alkotói kreativitás fejlesztését célozta, ezt a témát közelítették meg a résztvevő pedagógusok. A téma a kiállítás szervezés gyakorlata volt, hiszen az elkészült alkotásokat érdemes kiállítani. A kiállítás szervezés megismeréséve a módszertan alkalmazása és továbbfejlesztése sokrétűbb lehet.
Fő témák:
•  A munkaterület felmérése: egy kiállítás megszervezésének fontos lépése a kiállítás helyszínének felmérése, alaprajzának elkészítése
•   A kiállítandó anyagok rendszerezése
•   Kiállítás darabjainak kihelyezése
•   A kiállítás megvilágítása
•   A kiállítási munkák összegyűjtése, csomagolása, szállítása
•   A kiállított darabok jellemzőinek megjelenítése
•   A kiállítás meghirdetése
•   A kiállítás megnyitása
A műhelymunka hasznos és tartalmas volt, a részt vevő pedagógusok közösen ötleteltek a témáról.

15. alkalom 2019. március 23. (14:00 – 16:00)

A műhelyfoglalkozás az "Iskolánk 230 éves" című kiállítás megszervezesere koncentrált, az előző műhelymunka témájára építkezve. A képi források értelmezése és a forráselemzés, szövegértés tematika fejlesztését célozta azzal, hogy a részt vevő pedagógusok is alkalmazzák ezeket a módszereket, amiket a diákok. A módszertan ezáltal fejleszthető, a gyakorlati alkalmazását mutatták be egymásnak a pedagógusok. A kiállítások megszervezését mindig gondos tervezés, előkészítés előzi meg. Első lépésként összegyűjtésre kerülnek a diákok által készített produktumok, majd ezeket téma, évfolyam vagy az adott téma feldolgozása/ alkotási módok szerint szétválogatjuk a tanulók produktumait. Az alkotások jellegüktől függően vitrinekben, tárlókban, paravánon vagy a faliújságokon kerülnek kiállítására. A kiállítások fő alkotói a szakköri munkák, mert számos, a diákok kreativitását fejlesztő innovációsműhely működik. A s.zakkörök, vetélkedők keretében és a tematikus napokon készült tanulói produktumokból rendszeresen egy kis kiállítást szoktak szervezni a pedagógusok a gimnáziumban. A kiállított alkotások láthatóvá válnak a diákközönség, a látogató szülők, vendégek számára. A kiállítások remek lehetőséget biztosítanak a tanulók önkifejezésére, kreativitásának megmutatására, vagy a diákok esetleg ötletet is meríthetnek egymás munkáiból. A műhelymunka a pedagógusoknak hasznos ötleteket adott a módszertanok további megvalósításához.