Projekt Helyszínünk: Nyíregyháza

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Székhelye a Nyíregyházi járásnak is. Az ország hetedik legnagyobb városa, több mint 119.000 lakossal. Dinamikusan fejlõdõ város. A térség gazdasági és kulturális motorja. Vonzó turisztikai célpont. Az Észak-Alföld második legjelentõsebb településének számít. A Nyírség központjában helyezkedik el, mint mezõváros. Az A4-es, 41-es 36-os és a 38-as fõutak keresztezésénél fekszik, ezáltal könnyen megközelíthetõ.

Nyíregyháza vidéke már a honfoglalás idejében lakott terület volt. A 15. század közepén körülbelül 400-an lakták. A török idõkben a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek elsõ felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerzett. A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, megalapították az elsõ gimnáziumot is.1786-ban 5 a város mezõvárosi rangot kapott. Ekkor 7500 lakosával már a vármegye legnépesebb települése volt. A 19. században a város virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alakultak, a közeli Sóstón fürdõ és vendéglõ üzemelt. A19. század második felében az épülõ vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is a Nyírvidéki Kisvasút a város és Sóstó közti szakaszán. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs vármegye székhelye lett. Az 1960-as évektõl a város folyamatosan fejlõdik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen után az Észak-Alföldi régió második legfontosabb városa.

Ma a 115 ezres lélekszámot meghaladó megyei jogú város gazdag programokat kínáló közmûvelõdési és sportintézményekkel, közgyûjteményekkel, Múzeumfaluval, Állatparkkal, festõi szépségû Sóstóval, magas színvonalú mûvészeti élettel büszkélkedhet.
Nyíregyháza népességnövekedése - a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan - az 1960- as években felgyorsult, a népességszám megduplázódott a szocializmus évei alatt. Az ezredforduló óta kis mértékben csökkent a népessége, azonban ez elenyészõ az országos népességfogyáshoz viszonyítva.2001-ben a város lakosságának 98,5%-a magyar, 1%-a cigány 6 és 0,5%-a egyéb nemzetiségûnek vallotta magát. Bár a roma lakosság a statisztikák szerint mindössze 1%-ot tesz ki, ez a szám így is több mint 1000 fõs közösséget jelent.
Nyíregyháza sokáig az ország egyik legrosszabb helyzetben lévõ megyeszékhelye volt a munkanélküliek rendkívül magas arányát tekintve, 2014-re azonban ez az arány jelentõsen csökkent, bár az átlaghoz képest még mindig magas. A rendszerváltást követõen több külföldi érdekeltségû cég jelent meg a városban. A gazdasági recesszió idõszaka alatt azonban több cég is megszûnt, elbocsájtva több ezres dolgozói létszámukat. Ma a megyeszékhely három legnagyobb dolgozói létszámmal rendelkezõ cégei mintegy 3000 embernek biztosítanak állást.
A város oktatási hálózatát tekintve jelentõsnek mondható, számos alap- és középfokú oktatási intézménye mellett öt felsõfokú intézménnyel is rendelkezik.