Az informális tanulási tevékenységek megvalósítása - Műhelymunka
Az informális tanulási tevékenységek megvalósítása - Műhelymunka
2019.09.05
A projekt egyik célja többek között, hogy hogy a hátrányos helyzetű tanulóknál a sikeres továbbhaladás biztosítása érdekében a gyerekek képessé váljanak hatékonyabban tanulni. Innovációs műhely jött létre, melyben az élménypedagógia módszerét használták, azért, hogy a diák megtanulja szeretni azt, amit csinál, és hozzásegítse a közösségben élőket a pozitív énkép kialakításához. A műhelymunkán ez a téma is említésre és átbeszélésre került Dorony Attiláné vezetésével. A továbbiakban a kidolgozott tematikákat beszélték meg a résztvevők. Közösségfejlesztő program, közös játékok, vetélkedők, versenyek tartalmi fejlesztése egy idegen nyelvi színdarab feldolgozása során: A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere, melynek során a diákok képességei, társas kapcsolatai a csoportban végzett dramatikus tevékenység által fejlődnek A tanulóknak fejlődik az önbecsülése, alkalmazkodó képessége. A dramatikus tevékenység egy játéktevékenység, ahol a gyermek meg tudja mutatni a saját belső világát. Amennyiben ezt idegen nyelven gyakorolják, fejlődik a tanulók szövegértése és beszédképessége egyaránt. A játékos csoportmunka elérte a célját, és a későbbiekben továbbműködésre és fejlesztésre javasolt. Innovációs műhely kialakítása, élménypedagógia" ,,Nyelv, kommunikáció - önismeret- személyiségfejlesztés": A csoportban együttműködő gyerekek az iskola nevelési céljainak megvalósulása érdekében azokat a kulcskompetenciákat fejlesztették, amelyek szükségesek a személyes boldogulásukhoz, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához és az állampolgári léthez. A csoportban előtérbe kerülnek az egyetemes emberi értékek, a felelősség önmaga, a másik ember és a közösség, valamint a környezete iránt. Az informális- és nem formális tanulási lehetőségek kialakítása illeszkedik az intézmény pedagógiai és kulturális adottságaihoz és a NAT programjához. A személyiségfejlesztő program elérte a célját, és folytatásra javasolt a pedagógusok által is.
2019.09.11
A Szalay Sámuel Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola az EFOP-3.3.7-17-2017-00067 projekt keretében rendkívül szerteágazó feladatokat valósított és valósít meg. A projekt nagy hatással van az intézmény pedagógusaira és tanulóira. Az iskolában folyó munka hatásai azonban túlmutatnak az intézmény falain. Új információkat és tapasztalatokat nyújtanak az iskoláról a szűkebb és tágabb környezetnek egyaránt. Ezért úgy látjuk, hogy ez az egész folyamat egy jó lehetőség is az iskola számára, hogy közösségi kapcsolatait erősítse, jó hírnevét öregbítse: hogy bemutassa, mennyire innovatív iskola. A műhelymunka keretében arra kértük föl az iskola pedagógusait, hogy tegyék félre megszokott szempontrendszerüket és váltsanak nézőpontot. Kezdjenek el nem pedagógusként ránézni az iskolára. Sőt: vegyék fel ennek a megfigyelőnek a szempontjait és ezután képviseljék is őt. Véletlenszerűen helyezkedhettek bele: a gyerekek, a szülők, a városi közvélemény, a fenntartó "szerepébe". Ezt követően arra kértük őket, beszéljenek ·arról, mit tapasztaltak mostanában az iskolában? Milyen információjuk van az iskoláról? Hogyan telnek a napok a Szalayban? Minden "szerepnek" több képviselője is volt, így ők közösen állították össze a teljes nézőpontot. A műhelymunka második részében pedig arra kértük a pedagógusokat, hogy "szerepüknek" megfelelően válaszoljanak arra a kérdésre: hogyan menjünk tovább? Mi az, ami nagyon jó, és min kellene változtatni? Sikerült tanulságok levonására ösztönözni a kollégákat.
2019.11.20
A pályázat keretében az iskolai programban résztvevők célul tűzték ki, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknál a sikeres továbbhaladás biztosítása érdekében a gyerekek képessé váljanak hatékonyabban tanulni. Innovációs műhely jött létre, melyben az élménypedagógia módszerét használtuk, azért, hogy a diák megtanulja szeretni azt, amit csinál és hozzásegítse a közösségben élőket a pozitív énkép kialakításához. A műhelymunkák a sakk-szakkör, táblajáték szakkör, logikai fejlesztések táblajátékkal (alsó tagozat, felső tagozat). nyelvi-logikai fejlesztés, szövegértés csoportfoglalkozások módszerét kívánta teljesíteni, finomítani és biztonsággal megalapozni a pedagógusok számára. Cél volt, hogy a mindennapokban alkalmazni tudják az elsajátított és jól begyakorolt módszereket és eredményesen tudjanak működni az intézményen belül és azon kívül is. A megtanult módszerekkel jól fejleszthetők a tanulók emocionális képessége és szociális érzékenysége. A műhelymunkák során minden résztvevő megoszthatta saját élményeit, tapasztalatait, kielemeztük a működő és hatékony módszereket, új szakmai fogásokat és élménypedagógiai játékokkal, módszerekkel ismerkedtünk. A foglalkozásokon az iskolában a módszereknek köszönhetően a pedagógusok elmondása alapján a diákok elfogadóbbak lettek.
2019.11.21
Az előző nap elkezdett műhelymunkát Gőz Brigitta vezette. A műhelymunka ez alkalmával is minden résztvevő megoszthatta saját élményeit, tapasztalatait, kielemeztük a működő és hatékony módszereket, új szakmai fogásokat és élménypedagógiai játékokkal, módszerekkel ismerkedtek. Szó esett arról, hogy a projekt célja az volt, hogy minden résztvevő gyennek képességeihez és saját fejlődési üteméhez szabott foglalkoztatásban részesülhessen, így az oktatásban egyenlő esélyekkel vehessen részt. Az első foglalkozás fő témaköre a táblajátékok eddig még nem ismert módszertana. Ez azért is érdekes fejlesztő foglalkozásforma, mert eddig az oktatásban csak részben, vagy egyáltalán nem alkalmazták a módszert. A gyermekek játékra való orientáltsága, a játszva tanulni szlogen abszolút érvényessége ennél a foglalkozástípusnál érvényesült a leginkább. A műhelyfoglalkozás alkalmával az is hamar kiderült, hogy a pedagógusok legalább annyira élvezték az alkalmazott módszerek megismerését és gyakorlatba való átültetését, mint a tanulók.
2019.11.22
A Gőz Brigitta által tartott műhelymunka fő témaköre a nyelvi-logikai fejlesztés, szövegértés fejlesztés volt. A műhelymunka során kiderült, hogy a hétköznapokban nagyobb gondot jelent a szövegértés, mint az gondolnánk. A projekt során olyan fejlesztő módszerek kerültek kidolgozásra, melynek segítségével a tanórán kívüli formális és informális tevékenységek (projektek) lehetővé tették valamennyi tanuló számára azt, hogy azok is megmutathassák, "legjobbak" valamiből, akik tanulási, magatartási nehézségekkel küzdenek. Mivel ezek nem csupán a memoriterekre és magas műveltségre épülő készségek, képességek fejlesztését célozták meg, hanem a gyakorlatias megoldások, a problémamegoldó gondolkodás és a kézügyességet igénylő feladatok fejlesztése is fontos volt, minden gyennek sikerélményhez juthatott, s ezáltal fejlődhetett. A műhelymunka a részt vevő pedagógusok közös megbeszélésével zárult.
