Módszertanok megvalósítása: Innovációs műhely kialakítása

Drámajáték
  

Fejlesztő e-biblioterápia
A fejlesztő e-biblioterápia foglalkozáson először a csoportnormák és szabályok kialakítása és elfogadása történt (önkéntes aktivitás, a titoktartás, a tolerancia, nyílt kommunikáció szabályai). Ezt követően ráhangolódó, bevezető motivációs játék következett (Küldöm a levelem - Innováció melléklet), mely abban segített, hogy a különböző környezetből érkező gyerekek jobban figyeljenek egymásra, ill. hangulati alapot teremtett a feldolgozandó műhöz. A mű bemutatása cím nélkül történt, ez később a feldolgozás során került megbeszélésre (A szegény csizmadia és a szélkirály c. magyar népmese). Ezután a gyerekek képregényoldalakat készítettek a Comicker képregénykészítő programmal, mentés és szerkesztés után feltöltötték a Google Drive foglalkozáshoz nyitott tárhelyére. A szünetet követően gyermekmondókákkal és nyelvtörőkkel folytattuk a munkát (Innováció melléklet), majd a Drive felületre feltöltött képek segítségével beszélgettünk a történet  alapján felmerülő kérdésekről, személyesen idekapcsolódó élményekrő. A foglalkozás végén összegző kérdésekre, majd személyes reflexiókra került sor.
  

Idegen nyelvi színdarab
  

Kalandiskola
Célcsoport: Alsó és felső tagozatos tanulók egyaránt 
A „ Kalandiskola" sokszínű szabadidős tevékenységének legfőbb célja: a játék örömszerző képességének és egyéb pozitív hatásainak (szorongás és félelem hatálytalanítása, gátlások oldása, viselkedési normák közvetítése, alkalmazkodás gyakorlása, az igazi személyiség kibontakozása) megélése: az élményközpontúság. 
A program megvalósításának legfőbb célkitűzései még a következőkkel egészülnek ki: a megtervezett, fegyelmezett munkához való szoktatás (amit bevállaltál, azt végig is kell játszani), a játékokra való összpontosítás a koncentráció-, megfigyelőkészség és emlékezet javítását szolgálják, fejlesztik a tájékozódási készséget (térbeli biztonság), időérzéket (mennyi minden értékes dolog belefér a szabadidőbe), küzdőképességet, kitartást. 
A drámapedagógia az élményközpontúságot még azzal tudja kiegészíteni, hogy a gyermek itt a drámajátékokban való aktív részvétel, cselekvés közben fedezi fel, ismeri meg a körülötte lévő tárgyi világot, helyezi el magát benne, kapcsolatot létesít saját külső és belső világával, illetve a körülötte lévő világgal is. A szerep, amit bevállal, alkalmat ad az élmény átélésére, végiggondolására. A drámajátékok jelentős részét alkalmazhatjuk akár tanítási órán, akár szabadidőben, a dramatikus eljárások szervesen illeszkednek az iskola oktató-nevelő munkájába, ahol a nevelési cél mindig az egész személyiség. A drámapedagógiai módszer alkalmazása a tanítási óra megszokott rendjét nem borítja fel, ám színesítheti a megszokott hétköznapokat, érdekesebbé, változatosabbá teheti a tananyag feldolgozását, és magában rejti az egészséges személyiség kialakításának és a problematikus gyermekszemélyiségek befolyásolásának a lehetőségét is. A munkálkodás csoporttevékenységre épül, így közösségi magatartást kialakító tevékenység. Alkalmas a reális énkép kialakítására, az érzelmi élet gazdagítására törekszik, kreatív, alkotó jellegű (kreatív képességek kibontakozása). A szerepjátékoknak konfliktus.feloldó funkciója is lehet, ahol a gyerek elszakadhat a valós élet problémáitól, sikerélményhez juthat, így státusza emelkedhet.Mindkét kidolgozott anyag tartalmában olyan jellegű, hogy a későbbiek folyamán is szabadon lehet válogatni bárkinek a felkínált lehetőségeiből.