A kedvezményezett bemutatása

Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium Története

1806-ban megalapították ún. „professzori iskola”, amelyet a nyíregyházi evangélikus gyülekezet hozott létre. Céljuk az volt, hogy gyermekeik számára a hit ereje és a polgári szabadságjogok lehetõsége mellé az oktatás szellemi fegyverét, a tudományt is a kezükbe adják, „szeretett gyermekeinknek utat nyissanak a nagyobb tökéletesedésre”.
Amit elhatároztak, teljesítették is. Szinte egy-mozdulattal adták össze az akkori jelentõs összeget a „fõbb iskola felállításához (a professzori iskola abban az idõben középiskolai szintû oktatást jelentett), noha a jó „tirpák” gazdák nem arról voltak híresek, hogy könnyen megnyitják pénztárcájukat.

Nemcsak az alapítás ténye -2006-ban ünnepeltük gimnáziumunk alapításának 200-dik évfordulóját- hanem szellemisége is tanulságos. Az iskolaalapító õsök az elsõ professzor számára a következõ feladatot írta elõ:
„…óhajtjuk, hogy az iskolai ifjúságunk igazi keresztyén erkölcsre mind parancsolatok, mind szép példaadás által úgy vezettessék, hogy igaz vallás-ismerete és erkölcsi szép serénysége mindenekben kitûnjék. A többi tanulmányokra pedig akként fordíttassék gond, amint azt az idõ szelleme fogja javallani, de a honi nyelv gyakorlását és tanítását mindenek felett kívánjuk.”

Gimnáziumunk oktatási-nevelési céljai között ma is ez a hármas követelmény található, vagyis a valláshoz való hûség és a jó erkölcs megtartása, a korszerû tudományok oktatása, a nemzeti nyelvhez való ragaszkodás. Az elültetett mag szárba szökkent, hiszen iskolánk 1861-ben algimnáziumi rangot kapott és az „idõ szellemének” megfelelõen már az ún. ipartudományok tanítása is hangsúlyt kapott az iskola tanrendjében, de ismét kinyilvánításra került, hogy az iskolában „a tanítási nyelv örök idõre is kizárólag magyar legyen”.

A kiegyezést követõen, 1867-ben „államérvényes” bizonyítványokat kiadó intézménnyé, vagyis rendes gimnáziummá minõsítették az iskolát. A gimnázium fõépületét 1888-ban avatták fel, de mai formáját 1905-ben nyerte el Alpár Ignác terveinek köszönhetõen.

A gimnázium vezetése 1890-ben felvette a kapcsolatot a turini számûzetésben élõ Kossuth Lajossal, aki saját kezûleg írt szép levelében (ma is megtalálható az igazgatói szoba falán) hozzájárult, hogy az õ nevét viselje a Kossuth-Emlékalapítvány, melynek kamataiból ma is minden évben a Kossuth-pályázatra beadott legjobb munkákat jutalmazzuk. Ezzel a gimnázium a Kossuth Lajos által képviselt nemzeti szellemiséget is vállalta.

Az alapítólevél 1896-ban újabb feladattal bõvült: „legyen gimnáziumunk mindenkor az ismeretek bõséges tárháza; nemes jellemek képzõje és az igaz hazafiság oltára”. Ezek azok a történelmi elõzmények, az anyanyelv tanítása, hazaszeretetre nevelés, Kossuth Lajos forradalmi eszmeisége, amelyek odavezettek, hogy 1921-ben, a trianoni békediktátum után, iskolánk felvette a „Nyíregyházi ágostai hitvallású Evangélikus Kossuth Lajos Fõgimnázium” nevet.

A második világháború után az iskolát államosították (1948) és ezzel 44 évre megszûnt gimnáziumunk egyházi jellege, megtört az 1806 óta tartó fejlõdés. Megtört, de el nem bukott! Sok tanár megmaradt a „régiek” közül, akik a diktatúra torz téveszméi között törekedtek arra, hogy a „kossuthos szellemiség” továbbéljen. Az õsi „alma mater” újkori története 1992. július elsejével kezdõdött, amikor a gimnázium visszakerült a nyíregyházi evangélikus gyülekezet tulajdonába és a fenntartója a Magyarországi Evangélikus Egyház lett.